Tartalomjegyzék

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

II. SZÖVETSÉG CÉLJA

III. SZÖVETSÉG FELADATAI 3

IV. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

V. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

VI. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE 5

VII. A SZÖVETSÉG KÖZGYÛLÉSE 6

VIII. A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE 10

IX. A SZÖVETSÉG BIZOTTSÁGAI 12

X. A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELÕI 13

XI. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 14

XII. REGIONÁLIS SZÖVETSÉGEK 15

XIII. A SZÖVETSÉG MEGSZÛNÉSE 15

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16

ZÁRADÉK 16

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A Magyar Asztali Jégkorong Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a Magyar Köztársaság területén mûködõ területi, megyei és helyi asztali jégkorong szövetségek, az asztali jégkorong sportággal foglalkozó sportegyesületek, szakosztályok tevékenységét összehangoló, munkájukat segítõ és támogató, az asztali jégkorongozást irányító önkormányzati elv alapján mûködõ jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet. A Szövetség az 1989 évi II. törvény alapján társadalmi szervezetek szövetségeként mûködik, figyelemmel a 2000. évi CXLV. Sporttörvény 2001. júliusában módosított változatára és az 1997. Évi CLVI. Közhasznú Szervezetekrõl szóló törvényre.

(2) A Szövetség jogi személy.

2. §

(1) A Szövetség neve: Magyar Asztali Jégkorong Szövetség

(2) Rövidített neve: MAJSZ

(3) A Szövetség angol neve és rövidítése: Hungarian Table Hockey Federation (HTHF)

(4) A Szövetség székhelye: 2120 Dunakeszi, Iskola u. 7.

(5) Az alapítás éve: 2001.

3. §

(1) A Szövetség címere: Fekete színnel kitöltött karikában (jégkorongban) stilizált, kissé szögletes formájú asztali jégkorongos bábu látható. A meze piros, arca és ütõje fehér, a sisakja, nadrágja és korcsolyája zöld. Az ütõ tollán “2001.” felirat, a bábu mellett az ütõ felett 3 sorban “Magyar” “Asztali Jégkorong” “Szövetség” felirat a magyar zászló színeinek sorrendjében, a mezen a nemzetközi rövidítés “HTHF” olvasható

(2) A Szövetség bélyegzõje: kör alakú bélyegzõ, a felsõ ívében “Magyar Asztali Jégkorong Szövetség” felirattal, az alsó ívében “Hungarian Table Hockey Federation” felirattal, közepében a Szövetség címerében látható figura körvonalas sziluettjével és a figura mezén a magyar címerrel.

(3) A Szövetség zászlaja: piros –fehér –zöld trikolór közepében a Szövetség címerével.

4.§

1. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2. A Szövetség a Nemzetközi Asztali Jégkorong Szövetség (ITHF) tagja kíván lenni.
3. A Szövetség mûködése felett a jogszabályban erre felruházott szerv törvényességi felügyeletet gyakorol.

II. SZÖVETSÉG CÉLJA

5. §

(1) A Szövetség a Magyar Köztársaságban irányítja, szervezi és ellenõrzi az asztali jégkorong sportágban folyó tevékenységet a versenysport, az iskolai és diáksport, a fogyatékosok sportja, a szenior sport valamint a szabadidõsport területén. Népszerûsíti az asztali jégkorongozást, képviseli a sportág és tagjai érdekeit.

(2) A Szövetség ápolja és fejleszti kapcsolatait, valamint együttmûködik a nemzeti és nemzetközi asztali jégkorong szövetségekkel és szervezetekkel.

(3) A Szövetség hozzájárul a sportág színvonalának emeléséhez, társadalmi elfogadtatásához, az utánpótlás fejlesztéséhez.

III. SZÖVETSÉG FELADATAI

6. §

1. A Szövetség az asztali jégkorong sportágban kizárólagosan jogosult:

1. megállapítani és betartatni a verseny-, a játék, az átigazolási és igazolási (nyilvántartási) valamint a fegyelmi szabályokat és az egyéb szükséges szabályzatokat
2. meghatározni a hazai és nemzetközi versenynaptárt
3. a nemzetközi sportszövetség alapszabályával összhangban kialakítani a versenyrendszert és ennek alapján szervezni a hivatásos és amatõr sportversenyeket, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot, a Magyar (Köztársasági) Kupa versenysorozatait
4. mûködtetni a válogatott kereteket és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot nemzetközi versenyeken
5. megadni vagy megtagadni a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési hozzájárulást a sportolók külföldi versenyzéséhez
6. képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében
7. az általa szervezett vagy rendezett és általa kiírt sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékû jogok – beleértve a sportesemények közvetítési jogát – hasznosításának szabályzatban történõ meghatározására
   
   2. A szövetség az asztali jégkorong sportágban az (1) bekezdésben foglaltakon túl

1. meghatározza a fejlesztési célokat és gondoskodik megvalósításukról
2. egyéb versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve tagjai számára hazai és nemzetközi események szervezését ill. ezeken való részvételét engedélyezi;
3. gondoskodik a versenybírók képzésérõl, továbbképzésérõl és minõsítésérõl,
4. a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról és versenyzési engedélyük megadásáról, valamint minõsítésérõl
5. a sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkört gyakorolja
6. fellép a sportban ható káros jelenségek – meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek alkalmazása – ellen
7. kiemelten foglalkozik a mozgáskorlátozottakkal, törekszik esélyegyenlõtlenségük megszüntetésére valamint a sportág különbözõ képességfejlesztõ tulajdonságainak felhasználásával életük könnyebbé tételére
8. ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott egyéb feladatokat
9. meghatározza a sportesemények rendezésének ill. azoknak helyet adó létesítmények szakmai feltételeit
10. közremûködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében
11. ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat

(3) A Szövetség a tagjai számára biztosított szolgáltatásokat meghatározott feltételek teljesítése mellett a tagokon kívül más is igénybe veheti. A Szövetség mûködésérõl, szolgáltatásai igénybevételének módjáról a rendezvények helyérõl és idejérõl valamint az azokon történõ részvétel lehetõségérõl a Szövetség saját székhelyén kihelyezett hirdetõtábláján illetve saját Internetes honlapján nyújt térítésmentes tájékoztatást.

(4) A Szövetség mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Szövetség székhelyén, az ott megjelölt idõpontokban bárki betekinthet, arról saját költségére másolatokat készíthet, feltéve, hogy nem sért jogot és nem jár súlyos érdeksérelemmel.

IV. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

7. §

1. A Szövetség tagjai:

1. Rendes tagok
2. Tiszteletbeli és pártoló tagok
   
   2. A Szövetségbe való belépés, illetõleg kilépés önkéntes.
   
   3. A Szövetségi tagság felvétellel - a tiszteletbeli és pártoló tagok esetében választással - keletkezik, és

1. rendes tagok esetében kilépéssel, kizárással, jogutód nélküli megszûnéssel, illetve a tagdíjfizetési kötelezettség egy évnél hosszabb idõtartamú elmulasztása esetén törléssel,
2. a tiszteletbeli és pártoló tagok esetében lemondással, kizárással, valamint elhalálozás esetén törléssel szûnik meg.
   
   4. A tagfelvétel és a tiszteletbeli és pártoló tagok megválasztása, valamint ezek törlése és kizárása kérdésében a Szövetség elnöksége dönt. A
   
   5..Szövetség tagjai évente tagdíjat fizetnek, melynek elõre meghatározott mértékét az elnökség határozza meg.

8. §

A Szövetség rendes tagjai

A Szövetségnek rendes tagja lehet minden olyan jogi személyiséggel rendelkezõ társadalmi szervezet, amely az asztali jégkorong sportágban tevékenységet folytat, feltéve, hogy a Szövetség Alapszabályát elfogadja, ismeri és betartja hatályos szabályzóit, részt vesz célkitûzéseinek és feladatainak megvalósításában, továbbá eleget tesz jelen alapszabályban megfogalmazott kötelezettségeinek.

9.§

A Szövetség tiszteletbeli és pártoló tagja

A Szövetség tiszteletbeli és pártoló tagjaivá azok a személyek választhatók, akik kimagasló tevékenységükkel, szakmai hozzáértésükkel erkölcsi és anyagi támogatásukkal a Szövetség célkitûzéseinek, feladatainak megvalósítását és ezáltal magát az asztali jégkorong sportágat hosszú idõn keresztül eredményesen segítették.

V. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

10. §

A rendes tagok joga és kötelezettsége

(1) A Szövetség rendes tagjának jogai:

1. részt vehet a Szövetség tevékenységében ill. rendezvényein
2. képviselet útján részt vehet a Szövetség közgyûlése határozatainak meghozatalában
3. képviselõje útján választhat és személyében választható a Szövetség szerveibe
4. észrevételeket, javaslatokat tehet a Szövetség valamint annak szervei mûködésével kapcsolatban;
5. tájékoztatást kérhet a Szövetség bármely tevékenységérõl, továbbá betekinthet a Szövetség irataiba, amennyiben az nem sérti az érintettek személyiségi jogait illetve az üzleti titkot.
6. igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait
7. kiadványain, rendezvényein feltüntetheti a Szövetségi tagságot

(2)A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei:

1. az asztali jégkorong sportág fejlõdésének és eredményességének elõsegítése
2. a sportág népszerûsítése
3. a Szövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak, intézkedéseknek maradéktalan betartása és végrehajtása
4. a Szövetség által meghatározott célkitûzések elõsegítése
5. részvétel a Szövetség kiemelt rendezvényein
6. a tagdíj határidõre történõ megfizetése.

11.§

A tiszteletbeli és pártoló tagok jogai és kötelezettségei

(1) A tiszteletbeli és pártoló tag jogai:

1. részt vehet a Szövetség tevékenységében, rendezvényein
2. tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyûlésén
3. észrevételeket, javaslatokat tehet illetõleg véleményt nyilváníthat a Szövetség és annak szervei mûködésével kapcsolatban,
4. ajánlásokat tehet a Szövetséget annak szerveit valamint a sportágat érintõ kérdések megtárgyalására, napirendre tûzésére
5. felvilágosítást kérhet a Szövetség tevékenységérõl
6. igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait

(2) A tiszteletbeli és pártoló tag kötelezettségei:

1. a sportág népszerûsítése, fejlõdésének és eredményességének elõsegítése
2. a Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatok betartása

VI. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

12.§

(1) A Szövetség szervezeti felépítése:

1. a Szövetség közgyûlése
2. a Szövetség elnöksége
3. a Szövetség számvizsgáló bizottsága
4. a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban felsorolt szakbizottságok
5. a Szövetség tisztségviselõi
6. a Szövetség alkalmazottjai

VII. A SZÖVETSÉG KÖZGYÛLÉSE

13. §

A közgyûlés összehívása

(1) A Szövetség legfelsõbb döntéshozó szerve a közgyûlés, amely a tagszervezetek választott képviselõibõl áll.

(2) A Szövetség közgyûlése nyilvános.

(3) A Szövetség rendes közgyûlését évente kell összehívni.

(4) A közgyûlés idõpontját a Szövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania és annak helyérõl, pontos idejérõl, tervezett napirendjérõl és a közgyûléshez beterjesztett beadványokról, javaslatokról a Szövetség tagjait, a Számvizsgáló Bizottság elnökét és a közgyûlésen részvételre jogosultakat írásbeli meghívó formájában értesítenie kell.

(5) Egyéb, a sajtóban közzétett értesítés nem tekinthetõ hivatalos értesítésnek.

(6) A közgyûlésre a Szövetség elnöksége a részvételre jogosultakon kívül mást is meghívhat.

14. §

A közgyûlés szavazati joggal rendelkezõ tagjai

1. A közgyûlésen szavazati joggal a rendes tagok (tagszervezetek) rendelkeznek A közgyûlésen valamennyi tagszervezet egy-egy képviselõje egy szavazati joggal vehet részt.
2. A tagszervezet közgyûlésen történõ képviseletére a szervezet hivatalos képviselõje jogosult. Akadályoztatása esetén a tagszervezet saját alapszabályában meghatározott módon gondoskodik helyettesítésérõl. A közgyûlésen a tagszervezet küldöttjének részvételi jogosultságát hitelt érdemlõ dokumentumokkal igazolni kell a mandátumvizsgáló bizottság elõtt legkésõbb a közgyûlés megkezdésének idõpontjáig.
3. A tagszervezet szavazati joga más tagszervezetre vagy a küldött személyén kívül más személyre nem ruházható át.

15. §

A közgyûlés határozatképessége

(1) A közgyûlés határozatképes, ha a tagszervezetek képviselõinek több mint a fele jelen van.

(2) Ha a közgyûlés az eredeti idõpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyûlést el kell halasztani és harminc napon belül ismételten össze kell hívni. Az így összehívott közgyûlés csak akkor jogszerû, ha a tagok összehívásának ez a módja szerepelt a határozatképtelen közgyûlés meghívójának eredeti szövegében.

(3) Az ismételten összehívott közgyûlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha a jelenlevõk száma eléri a részvételre jogosultak 10 %-át.

16.§

A közgyûlés napirendje

(1) A közgyûlés napirendjét a Szövetség elnöksége állapítja meg a beérkezett javaslatok figyelembe vételével és terjeszti a közgyûlés elé elfogadásra.

(2) A Szövetség évi rendes közgyûlésének az alábbi napirendeket kötelezõen tartalmaznia kell:

1. a Szövetség tevékenységérõl szóló elnökségi beszámoló megvitatása, elfogadása
2. a közhasznúsági jelentés megvitatása, elfogadása
3. a Szövetség éves költségvetésének megállapítása és az elõzõ évi költségvetés megtárgyalása,
4. a Számvizsgáló Bizottság beszámolójának megtárgyalása,
5. a Szövetség rendes tagjai által a közgyûlés összehívásáig írásban beterjesztett javaslatok, fellebbezések elbírálása

17. §

A közgyûlés hatásköre

(1) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az Alapszabály megállapítása és módosítása;
2. hazai és nemzetközi szervezetbe való belépés és kilépés elhatározása;
3. a Szövetség más szervezetekkel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlatásának kimondása;
4. a Szövetség tevékenységérõl szóló éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása
5. a Szövetség évi költségvetésének megállapítása és az elõzõ évi költségvetés elfogadása
6. az elnökség, az elnök és a Számvizsgáló Bizottság megválasztása és visszahívása;
7. mindazok a kérdések, amelyeket a jogszabály a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetõleg a közgyûlés saját hatáskörébe von.

(2) Az 1) bekezdés f) pontjában említett tisztségek vonatkozásában a választás négy évre szól

(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e)a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a településiönkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét ill.összegét;

g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.

4. Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést az elnökség terjeszti be. A beszámolók elfogadásáról a Szövetség közgyûlése egyszerû szótöbbséggel, azaz a jelenlevõ szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával dönt.

5. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetõleg abból saját költségére másolatot készíthet.

6. Amennyiben a közgyûlés a Szövetség (szakmai és gazdasági) tevékenységérõl szóló éves beszámolót vagy a közhasznúsági jelentést nem fogadja el, azt bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni és titkos bizalmatlansági szavazást kell elrendelni. Amennyiben a bizalmatlansági indítványt a közgyûlés többségi szavazattal nem utasítja el, új elnököt és elnökséget kell választani.

7. Amennyiben a Szövetség költségvetési javaslatát a közgyûlés nem fogadja el, új költségvetési tervet kell készíteni és azt 30 napon belül a közgyûlés tagjaiból választott ad hoc bizottság tagjai elé kell terjeszteni, mely bizottság a költségvetési terv elfogadása tárgyában közgyûlési jogkörrel bír

18.§

A közgyûlés határozathozatala

(1)A közgyûlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel, azaz a jelenlevõ szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával hozza.

(2) Az Alapszabály módosításához, valamint a 17. § 1.bek. c) pontja esetében a jelenlévõ szavazásra jogosultak kétharmadának "igen" szavazata szükséges

(3) A közgyûlés titkos szavazással hoz határozatot a Szövetség elnökének, az elnökség tagjainak, a számvizsgáló bizottság elnökének, tagjainak v. a számvizsgáló biztos megválasztásakor.

(4)A közgyûlés titkos szavazással hoz határozatot, ha azt a szavazásra jogosultak egyharmada indítványozza.

(5) A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a közgyûlés idejét, helyét, a napirendi pontokat, közgyûlésen elhangzott észrevételek és javaslatok lényegét, valamint a hozott határozatokat a szavazatok igen-nem arányának megjelölésével és a szavazók név szerinti felsorolásával. A jegyzõkönyvet a közgyûlés elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá és két, a közgyûlés elején megválasztott személy hitelesíti. A jegyzõkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzõkönyvet meg kell küldeni az érintett tagszervezeteknek továbbá ennek lényegét valamint a beszámoló és a közhasznúsági jelentés legfontosabb adatait a Szövetség székhelyén lévõ hirdetõtáblán ill. a Szövetség Internetes honlapján kell nyilvánosságra hozni.

(6) A Szövetség közgyûlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyûlés többségi határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja.

(7) Részvételre jogosultak:

1. szavazati joggal rendelkezõ képviselõk
2. a hivatalban levõ elnökség tagjai, a számvizsgáló bizottság elnöke v. biztosa, a fõtitkár
3. az elnökség által meghívott személyek, a napirendi javaslat szerinti beadványok elõadói
   
   (8)A közgyûlést a Szövetség elnöke vezeti.

19.§

A tisztségviselõk választása

(1) Megválasztottnak az a tisztségviselõ tekinthetõ, aki a Szövetség Szervezeti és Mûködési Szabályzatában lefektetett jelölési és szavazási eljárásában rögzített feltételeknek megfelelt.

(2) A közgyûlés hatáskörébe tartozó tisztségviselõket – 17. paragrafus (1) bekezdés g) pont) a közgyûlés négy évre választja.

(3) A Közgyûlés tisztségviselõ választási munkájának elõsegítése és jogszerûsége érdekében Jelölõ és Szavazatszámláló bizottságokat kell létrehozni. A bizottságok elnökbõl és két tagból állnak, melyekre az ügyvezetõ elnök tesz javaslatot.

(4) A Szövetség tagjai a választást napirendre tûzõ közgyûlés megkezdése elõtt 21 nappal nyújthatják be a javaslataikat a tisztségekre a jelölõbizottsághoz, mely a javaslatokból összeállítja a jelöltek listáját, melyet a Közgyûlés elõtt legalább 14 nappal megküld a tagok részére. Jelölt lehet az a személy, aki a jelöltek listáján szerepel, továbbá aki a közgyûlésen jelenlévõ szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával jelöltek listájára felkerül.

(5) A választás tisztségenként külön - külön történik úgy, hogy elõször a Szövetség elnökét, majd az elnökség tagjait, ezt követõen pedig a Számvizsgáló Bizottság elnökét és tagjait kell megválasztani.

(6) Megválasztottnak az a tisztségviselõ tekinthetõ, aki a jelenlévõ szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a közgyûlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között kell választani. Szavazategyenlõség esetén a választást meg kell ismételni.

20.§

A Szövetség rendkívüli közgyûlése

(1) Rendkívüli közgyûlést kell összehívni ha

1. a Szövetség elnöksége az ok és a cél megjelölésével indítványozza
2. ha a Szövetség tagszervezeteinek legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja,
3. ha a bíróság elrendeli,
4. ha két közgyûlési ciklus közt a Szövetség elnöki tisztsége vagy a Számvizsgáló Bizottság elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, továbbá az elnökség létszáma vagy a számvizsgáló Bizottság létszáma az eredeti létszám 50%-a alá csökken.
   
   (2)Rendkívüli közgyûlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétõl számított 30 napon belül – a meghívólevél postabélyegzõjének keltétõl azonban legalább 10 napon túli napra - kell összehívni.
   (3) A rendkívüli közgyûlés csak a javasolt/elõírt napirendi pontokban határozatképes. Más napirendi pontokban hozott döntés semmisnek minõsül.
   (4)A rendkívüli közgyûlésre egyebekben a Szövetség rendes közgyûlésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

VIII. A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE

21.§

Az elnökség mûködése

(1) A Szövetség két közgyûlés közötti idõszakában a legfõbb döntést hozó fórum a Szövetség 3 tagú elnöksége . Illetékessége kiterjed a Szövetség mûködését érintõ valamennyi kérdésre, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak,

(2) Az elnökség legalább negyedévenként tartja üléseit, melyeket az elnök hív össze. Az ülés helyérõl, idõpontjáról és napirendjérõl - az elõterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban írásbeli meghívóval kell értesíteni az elnökség tagjait, a Számvizsgáló Bizottság elnökét továbbá a tanácskozási joggal részt venni jogosult egyéb személyeket.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a fõtitkár vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza.

(4) Az elnökségi ülések nyilvánosak.

(5) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele (legalább 2 fõ) jelen van. A határozatképtelen elnökségi ülést 15 napon belül meg kell ismételni. A megismételt elnökségi ülés az eredeti napirendi pontokban a jelenlevõk számára való tekintet nélkül határozatképes.

(6) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza.

(7) Az ülésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendjét, határozatait, a határozathozatal arányát(az igen-nem szavazók név szerinti felsorolásával) valamint a lényegesebb hozzászólásokat.

(8) Az elnökség határozatait elnöki határozatok formájában ajánlott körlevél valamint a Szövetség székhelyén mûködõ hirdetõtábla és az Internetes honlap által hozza az érdekeltek tudomására.

22. §

Az elnökség feladata és hatásköre

(1) Az elnökség feladatai és hatásköre:

1. A szövetség közgyûlésének elõkészítése és összehívása
2. a Szövetség mûködésével, valamint a sportággal kapcsolatos szabályzatok – SZMSZ, Szakbizottsági Mûködési Szabályzat, stb. – megállapítása és módosítása
3. a közgyûlési és elnökségi határozatok végrehajtásának ellenõrzése
4. bizottságok létrehozása és megszüntetése - a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozók (számvizsgáló bizottság) kivételével
5. a szakbizottságok tisztségviselõinek és tagjainak megválasztása, illetve felmentése
6. a sportág fejlesztési programjainak kidolgozása
7. az országos bajnokságok, kupák és más Szövetségi versenyek kiírása
8. a sportág hazai versenynaptárának jóváhagyása
9. a Szövetség nemzetközi tevékenységének irányítása
10. a válogatott keretek felkészülési programjának jóváhagyása
11. a tagfelvételi kérelmek elbírálása
12. jutalmak és kitüntetések odaítélése
13. a Szövetség tevékenységérõl szóló beszámoló és a közhasznúsági jelentés elkészítése
14. az éves költségvetési tervezet és az elõzõ évi költségvetési beszámoló elõkészítése
15. a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetõleg 2. fokú fegyelmi jogkör gyakorlása
16. döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály, továbbá a Szövetség egyéb szabályzata, illetõleg a Szövetség közgyûlése a hatáskörébe utal

(2)Az elnökség a közgyûlés által elfogadott költségvetési tervet rendkívüli, a költségvetésben nem szereplõ tételekkel módosíthatja. A beállított tételek felhasználásának körében – ha szükséges – dönt a költségvetési tételek évközi módosításáról., átcsoportosításáról. Az elnökség a közgyûlés által elfogadott költségvetés mindennemû módosítása esetén a soron következõ közgyûlés elõtt erkölcsi felelõsséggel tartozik.

(3) Amennyiben a közgyûlés másképp nem dönt, az elnökség hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelynek alapján a Szövetség számára jelentõs vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkezhetnek.

23.§.

Az elnökség tagjai

(1) Az elnökség létszáma 3 fõ.

(2) Az elnökségnek csak olyan magyar állampolgár, lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként, látják el.

(3) Az elnökség tagjai:

1. az elnök,
2. az elnökségi tagok.

(4) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:

1. az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel;
2. észrevételek, javaslatok tétele illetve vélemény-nyilvánítás a Szövetség mûködésével, a sportággal kapcsolatban;
3. ajánlás megtétele a Szövetséget, annak szerveit és a sportágat érintõ kérdések napirendre tûzésében
4. felvilágosítás kérése a sportággal összefüggõ kérdésekben, a tisztségviselõk döntéseivel kapcsolatban
5. javaslattétel rendkívüli közgyûlés, rendkívüli elnökségi ülés összehívására;
6. megbízás alapján a Szövetség képviselete;
7. a Szövetség határozatainak és ajánlásainak megtartása, illetõleg betartatása;
8. választható a Szövetség bizottságaiba, a Számvizsgáló Bizottságot kivéve

(5) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

(6) Az elnökségi tagság megszûnik:

1. a mandátum lejártával,
2. lemondással,
3. felmentéssel
4. elhalálozással.
5. A Szövetségbõl való kizárással

(7) Az elnökség tagjainak a 27 §-ban leírt összeférhetetlenségi szabályoknak is meg kell felelniük.

24. §

Az elnökség felügyeleti jogköre

1. Az elnökség a szakbizottságok illetve a megyei szövetségek jogerõs határozatait megsemmisíthetik és új határozat meghozatalára utasíthatja azokat
2. A megsemmisített határozatok ellen az érintett szakbizottság vagy megyei szövetség a Szövetség soros közgyûléséhez felülvizsgálati kérelemmel fordulhat.

IX. A BIZOTTSÁGOK

25. §

Számvizsgáló bizottság

(1) A közgyûlés a Szövetség mûködésének gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenõrzésére egy elnökbõl és két tagból álló Számvizsgáló Bizottságot választ. A Számvizsgáló Bizottság tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

(2) A számvizsgáló bizottság tagja a szövetség vezetõ szervének ülésén tanácskozási joggal vehet részt.

(3) A Számvizsgáló Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja.

(4) A Számvizsgáló Bizottság éves ellenõrzési terv alapján dolgozik.

(5) A Számvizsgáló Bizottság mûködését és a tevékenységét irányító szabályzókat a Számvizsgáló Bizottság ügyrendje tartalmazza, melye a Bizottság maga állapít meg.

(6)A Számvizsgáló Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetõ szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni ha arról szerez tudomást hogy
a)a Szövetség mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy a következményeinek elhárítása illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségesséb)a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel

(7)Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a Számvizsgáló Bizottság indítványára - annak megtételétõl számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidõ eredménytelen letelte esetén a vezetõ szerv összehívására a Számvizsgáló Bizottság is jogosult.

(8)Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a számvizsgáló bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(9)A számvizsgáló bizottságnak a 27. §-ban leírt összeférhetetlenségi szabályoknak is meg kell felelniük.

26. §

A szakbizottságok

(1) A Szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátására további - állandó és ideiglenes - bizottságokat hozhat létre. A bizottságok elnökét és tagjait, az elnökség 4 éves idõtartamra választja. A létrehozás módját a szervezeti és mûködési szabályzatban kell meghatározni. Ezen szakbizottságoknak szabályzó, elõkészítõ és végrehajtó funkciójuk van.

(2) A bizottságok feladatait és hatáskörét a Szövetség szervezeti és mûködési szabályzata, a bizottságok mûködésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját mûködési szabályzatuk határozza meg.

(3) A szakbizottságok közül állandó bizottságok a következõk.

Versenybizottság

Fegyelmi bizottság

Fogyatékos sport bizottság

Utánpótlás bizottság

Nemzetközi kapcsolatok bizottsága

Médiakapcsolatok bizottsága

X. A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELÕI

A Szövetség tisztségviselõi

27. §

1. A Szövetség legfõbb tisztségviselõje a Szövetség elnöke. A Szövetség további vezetõ tisztségviselõi a Szövetség elnökségének tagjai, a Számvizsgáló Bizottság elnöke és tagjai, a fõtitkár, a szövetségi kapitány
2. Az 1997 évi CLVI. Törvény szerinti vezetõ szerv határozathozatalában nem vehet részt a törvény 8.§-ûban leírt személy. Nem lehet továbbá vezetõ tisztségviselõ illetve felügyelõ szerv elnöke vagy tagja a törvény 8. és 9. § -ában leírt személy.

28. §

A Szövetség elnöke

(1) Az elnök feladata és hatásköre:

1. az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a közgyûlések levezetése
2. a Szövetség jogszabályban elõírt képviselete;
3. az Alapszabály és az egyéb szabályzatok betartatása, valamint a közgyûlési és elnökségi határozatok végrehajtásának ellenõrzése;
4. az elnökség munkatervének és üléseinek elõkészítése;
5. A Szövetség szervei tevékenységének figyelemmel kísérése, munkájuk hatékonyabbá tétele
6. aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása;
7. döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyûlés, az elnökség, illetõleg a Szövetség egyéb szerveinek a kizárólagos hatáskörébe;
8. mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetõleg a közgyûlés vagy az elnökség hatáskörébe utal.

(2) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy helyettesíti.

(3) Az elnök képviseleti jogkörét a Szövetség más tisztviselõjére is átruházhatja.

(4) Az elnök tevékenységérõl a Szövetség elnökségének számol be.

29. §

A Szövetség fõtitkára

(1) A Szövetség hivatali szervezetének vezetõje a Szövetség fõtitkára. A fõtitkárt az elnökség nevezi ki meghatározott idõtartamra

(2) A fõtitkár feladata és hatásköre:

1. a Szövetség tisztségviselõivel együttmûködve szervezi és irányítja a Szövetség adminisztrációs tevékenységét, biztosítja az Alapszabály, valamint a Szervezeti és Mûködési Szabályzat szerinti tevékenységet;
2. összehangolja az elnökség a szakbizottságok a tisztségviselõk és az alkalmazottak munkáját;
3. elõkészíti és figyelemmel kíséri a közgyûlés és az elnökség üléseit;
4. figyelemmel kíséri a jogszabályokat és módosításaikat, azokkal kapcsolatosan tájékoztatót ad ki, vagy intézkedik az adott feladat végrehajtásáról, szükség esetén kezdeményezi a szövetségi szabályzók módosítását
5. szervezi a közgyûlés, az elnökség a szakbizottságok határozatainak és az elnöki intézkedések végrehajtását
6. naprakészen vezeti a közgyûlés, az elnökség és a szakbizottságok hatályos döntéseit, nyilvántartja ezek hatálybalépésének dátumát és a döntés megszületésének egyéb körülményeit, ezen belül a döntés elfogadásának szavazati arányát (az igen-nem szavazatok név szerinti feltüntetésével)
7. megbízás alapján képviseli a Szövetséget, illetve helyettesít más tisztségviselõt;
8. aláírási és utalványozási jogkört gyakorol az elnök megbízása alapján
9. tájékoztatja a hírközlõ szerveket a Szövetség tevékenységérõl;
10. naprakészen gondoskodik a Szövetség nyilvántartásainak vezetésérõl;
11. gondoskodik a bajnoki rendszer kiszolgálásához szükséges technikai és személyi feltételek maradéktalan meglétérõl
12. az elnökség elé terjeszti a bizottságok által hozott döntések elleni fellebbezéseket, elõkészíti az ezzel kapcsolatos döntéshozatalt;
13. gondoskodik az elnökségi ülések jegyzõkönyveinek vezetésérõl, a szövetség iratainak vezetésérõl és megõrzésérõl
14. ellátja azokat a feladatokat amelyeket egyéb szabályzók a közgyûlés v. az elnökség a hatáskörébe utal

(3) A fõtitkár tevékenységérõl meghatározott rendszerességgel a Szövetség elnökségének számol be.

(4) A fõtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség által megbízott személy helyettesíti.

30. §

A szövetségi kapitány

(1) A szövetségi kapitány a válogatottak szakmai vezetõje. A szövetségi kapitányt a Szövetség elnöke meghatározott idõtartamra nevezi ki.

(2) A szövetségi kapitány feladatai.

1. Elkészíti és az elnökség elé terjeszti a válogatott keretek közép távú és éves felkészülési programját
2. Gondoskodik a válogatott keretek eredményes szerepléséhez szükséges feltételek biztosításáról
3. Figyelemmel kíséri a válogatott keretek tagjainak az egyesületekben illetve szakosztályokban végzett munkáját, irányítja és ellenõrzi a keretek felkészülését
4. Javaslatot tesz a válogatott keretek tagjainak jutalmazására

(3) A szövetségi kapitány munkájáról az elnökségnek számol be.

XI. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

31. §

(1) A Szövetség éves költségvetés alapján bevételeivel önállóan gazdálkodik. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenõen- nem felelnek.

(2) A Szövetség vagyona elsõsorban a tagok által fizetett tagdíjból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásból képzõdik, mely lehet:

1. készpénz (bankbetét, folyószámlán lévõ összeg),
2. készpénzre szóló követelés,
3. ingatlan és ingó vagyon.

(3) A Szövetség mûködéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevõdnek össze:

1. tagsági díjak
2. alaptevékenység és ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek
3. állami támogatás
4. magán- és jogi személyek támogatásai; adományai
5. pályázatokon nyert támogatás
6. az általa szervezett vagy rendezett és az általa kiírt sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékû jogok – beleértve a sportesemények közvetítési jogát – értékesítésébõl befolyt összeg
7. reklámtevékenységbõl származó bevételek
8. gazdasági-vállalkozási tevékenységbõl származó bevételek;
9. egyéb bevételek

(4) A szövetség közhasznú céljainak megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – azokat nem veszélyeztetve –gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

(5)A Szövetség tevékenységi célja szerinti gazdálkodását valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a nonprofit társadalmi szervezetek re vonatkozó hatályos jogszabályok alapján végzi. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait és a szakmai beszámolóval együtt a 18§/5/ bekezdésben foglaltak szerint nyilvánosságra hozza.

(6) A szövetség befektetési tevékenységet nem végez

(7) A szövetség tisztségviselõi költségtérítésre jogosultak.

(8) A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szövetség gazdálkodási szabályzata határozza meg.

XII. Regionális SZÖVETSÉGEK

32. §.

(1) A Szövetség az asztali jégkorong sportág helyi feladatainak ellátására hazai regionális területi, megyei, helyi szövetségeket hozhat létre, melyek nem önálló társadalmi szervezetek, ezért nem vehetõk bírósági nyilvántartásba

(2)A regionális szövetségek feladatai:

1. a megyei bajnoki rendszer mûködtetése
2. a szükséges nyilvántartások naprakész vezetése
3. a hatáskörükbe tartozó igazolási, átigazolási feladatok ellátása
4. a hatáskörükbe tartozó fegyelmi ügyekben fegyelmi jogkör gyakorlása
5. aktív részvétel a szövetség céljainak megvalósításában
6. a Szövetség alapszabályában és egyéb szabályzóiban, határozataiban lefektetett feladatok megvalósítása.

(3) A helyi szövetségek mûködési rendjét - a Szövetség Alapszabályának figyelembevételével – a Szervezeti és Mûködési Szabályzat tartalmazza.

XIII. A SZÖVETSÉG MEGSZÛNÉSE

33.§

(1) A Szövetség megszûnik:

1. feloszlásának a közgyûlés által történt kimondásával,
2. más szövetséggel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével,
3. feloszlatásával,
4. megszûnésének megállapításával.

(2) A Szövetség megszûnése esetén vagyonának felhasználásáról a Szövetség közgyûlése rendelkezik. Ennek hiányában vagyona – az esetleges tartozások kiegyenlítése után - állami tulajdonba kerül, és sportcélokra kell fordítani.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34.§

A Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységgel, illetve a Szövetséggel folytatott tevékenységgel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz, vagy egyéb hatósághoz - a sajtót is beleértve -, amíg az ügyet a Szövetség elnöksége meg nem tárgyalta.

35.§

A szövetség alapszabályában, illetõleg egyéb szabályzatában foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi tagjára, illetõleg szervezetére nézve kötelezõ.

36.§

(1) A Szövetség jelen alapszabályában nem érintett szervezeti, mûködési kérdéseiben a Szövetség Szervezeti és Mûködési Szabályzata az irányadó.

(2)A sportfegyelmi eljárásra és büntetésekre vonatkozó szabályokat a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.

(3) a Szövetséggel munkaviszonyban –álló dolgozókkal kapcsolatban a munkaszerzõdés, a munka Törvénykönyve és más hatályos munkaügyi jogszabályok az irányadók.

ZÁRADÉK

Jelen – a Pest Megyei Bíróság utasítására módosított - alapszabályt a Magyar Asztali Jégkorong Szövetség rendkívüli közgyûlése 2001. Október 29-én fogadta el.